Szürkület - Az ígéret megszállottja


A megszállottság fogságában

Fehér György Szürkület (1990) [1]

Sean Penn: Az ígéret megszállottja (The Pledge; 2001) [2]

Az amerikai akciófilm és a magyar fekete film merőben különbözik a képi világ és az elbeszélésmód tekintetében is, ám témájuk sokszor megegyezik. Nagyon szemléletesen kimutathatóak az e két műfaj közti hasonlóságok és különbségek Fehér György Szürkület illetve Sean Penn Az ígéret megszállottja című alkotásainak elemzése során, amelyeknek közös forrása Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret című kisregénye.

Két különböző, egyazon irodalmi műből készült adaptáció megtekintésekor általában cselekményben megmutatkozó változások a legszembetűnőbbek. Jelen esetben már az expozíciót vizsgálva fölfedezhetjük az éles határvonalakat. A magyar rendező az in medias res kezdést alkalmazza, hiszen a két rendőrt látjuk először, autóban ülve. Az első snittben a hosszan mutatott kivehetetlen táj, a kocsiban ülő, ekkor még ismeretlen személyek, a hiányos mondatok és a hosszú csend két megszólalás között kérdéseket fogalmaznak meg a közönségben s ezzel feszültséget generálnak, megadják a film alaphangulatát. Szintén már az első beállításokat látva kiderül, hogy Fehér György számára nem elsősorban az események a fontosak. A főhős lelkiállapotának, érzéseinek közvetítése a vezető szempont nála. Ezt az is alátámasztja, hogy csak a cselekmény továbbgördítéséhez legszükségesebb mennyiségű párbeszéddel találkozunk. A figyelemkibővítő képkivágások távol tartanak minket a történettől, nem teszik lehetővé az azonosulást és a rendező objektivitását erősítik. A kezdő képek, tehát exponálják a film stílusát.

Sean Pennél ezzel szemben gyakorlatilag az egész művön végigvitt flashback, vagyis visszatekintés alkalmazása miatt, két elkülöníthető expozíciót találunk. Egyrészt a filmi jelent sorolhatjuk az első egységbe, másrészt a nyugdíjazás alkalmából szervezett ünnepélyt, azon belül is a telefonhívásig tartó időszakot, hiszen addig nem tudjuk, hogy megöltek valakit. Annak ellenére sem, hogy a rendező előkészíti a leleplezést párhuzamos vágásokkal. A két idősík alkalmazásának másik fontos következménye, hogy körkörös szerkezetűvé válik a cselekmény, ami miatt a lezárást és az előzményeket látjuk egymás mellett, amit összehasonlítva azonnal világossá válik, hogy Jerry egy jól szituált elegáns idős rendőrből egy szakadtruhás elhanyagolt járőrré vált a nyomozás hatására. Ez az ellentét megadja az alapkonfliktus súlyát. Nyilván az információhiányt a későbbiek hivatottak orvosolni, de a rendezvényen megtudunk minden olyan körülményt, amit az előzménynek közölnie kell. Például kiderül, hogy a főszereplő egy köztiszteletben álló személy.

Az amerikai változat az első fontos kérdésben kizárja a véletlenek sorozatát, ugyanis nem a borotvát magánál tartó házaló az első gyanúsított, hanem egy szellemi fogyatékos indián, akitől, viselkedését elnézve bármi kitelik. Mégsem vehetjük biztosra, hogy ő ölt. A másik mozgóképben sokkal több terhelő bizonyíték kerül elő, ami a vádlott ártatlansága ellen szól. Például a lánytól származó vérfoltokat találnak a ruháján, konyhakésre bukkannak a kosarában, továbbá előkerül egy rajz is, amit a kislány készített. Mivel Fehér György felcserélte az eseményeket, ekkor már tudható, hogy a szakállas szemüveges ember szerepel az illusztráción óriásként. Pusztán a cselekményt figyelve, csak azért fordulhat meg a fejünkben, hogy nem a valódi elkövető ül az őrszobán, mert a pszichológus egy rettentő rideg, tréfát nem ismerő, hihetetlenül okos ember benyomását kelti, és képes bizonytalanságban tartani a befogadót, az előbb felsorolt egyértelmű utalások és az elnagyolt színészi játék ellenére is. Ezt fokozza komótos, hosszú szünetekkel tarkított beszédtempója, rezzenéstelen arca, kendőzetlen mondatai, illetve a lassú kameramozgások. Rajta kívül az összes többi szereplő átlagos, nem rendelkeznek egyedi vonásokkal, nem fontos az egyéniségük. Mindenki más sablonszerűen van megalkotva, ezáltal ő kilóg a tömegből, és. mint a gyanúsított mellett szóló egyetlen körülmény, végig megmarad emlékezetünkben. Ezt elősegítik a jellegzetes markáns arcot elénk táró közelik is, amelyek a könnyebb memorizálhatóságot teszik lehetővé.

A másik produkció kulcsfiguráját Stant igazán a kihallgatás során ismerjük meg, a munkamódszerén keresztül. Sokoldalú fenegyereknek mutatja magát. A rendező rajta keresztül már-már kigúnyolja a hollywoodi filmek jó nyomozó figuráját, azzal, hogy irreálisan hamar töri meg a terheltet, hivatalos személytől távol álló hangnemet, gesztusokat használ, például felül az asztalra vagy a középső ujját mutatja a kollégáinak. A legerősebb, legironikusabb jelzés erre a beismerést követő diadalittas mozdulatok sorozata. Ez talán utalás a Dürrenmatt mű alcímére, ugyanis a bűnügyi regény klasszikus karakterének rekviemjét láthatjuk.

A jellemekről sokat elárul, hogy egyik alkotásban sincs jelen anyagi motiváció. Azonban az érzelmekkel már más a helyzet, mert, habár egyik felügyelő sem kötődik a hozzátartozókhoz, és mindketten kötelességtudatból, az igazságszolgáltatás, illetve saját jó hírük megőrzése érdekében tesznek ígéretet, de a Jack Nicholson által alakított Stannek az eszképizmus szimbólumává váló tengerparton, is rögeszméjévé válik a gyilkos keresése. Ezenfelül a vízpart környéke ellentétben áll a rendőr bensőjében felgyülemlett feszültséggel, amire csak egy-egy jelenetben világít rá a rendező. Jó példa erre az a képsor, amikor a pszichológus megkérdezi a nyomozót, hogy hall-e hangokat. Ekkor Stan nemleges választ ad, mi azonban ezzel egy időben nondiegetikus hangot hallunk.

A Szürkületben a már említett filmstílus érdekessége, hogy a beállítások szintjén részletező, ám a jelenetek között nagy idő, illetve esetenként térváltás figyelhető meg. Az alkotás teljes hosszát növelik a tájképek, melyek a fekete film irányzatához hűen egy kopár mocsaras erdőről készültek, ahol mindig esik az eső. Ez a nyugdíjba vonuló, a szakmájába már belefáradt főhős és a nyomozást segítő társa lelkiállapotával, továbbá az ügy alvilági jellegével kongruens. Ezek a kameramozgások az epizódokat helyettesítik, kiemelik a közönséget a történetből, időt hagynak a gondolkodásra.

Ezzel kontrasztban áll az amerikai film, ahol a havas hegyek és a tengerpart csodálatos képi világa köszön vissza. Ráadásul a rendező igen élénk meleg színeket használ, ellenben a hazai alkotókkal, akik nagyon sokszor kivehetetlenné teszik a helyszín körvonalait, annyira sötét képet tárnak elénk. A fényviszonyok segítségével állítják a mélységélességet és ezzel irányítják a néző figyelmét is.

Abból, hogy mind a két nemzet saját kulturális közegében forgatta le a maga adaptációját, egy újabb nagy szakadék következik, jelesül a tengerentúlon egy gazdag miliőt varázsolnak elénk, többnyire vagyonos emberekkel, jól menő vállalkozásokkal, míg Fehér Györgynél a szegénység uralja a képkockákat. Tehát a negatív, magyar naturalista társadalomkép áll szemben egy "álomvilággal."

A különbségek vizsgálatánál, érdemes arról is pár szót ejteni, hogy a befejezés mindkét esetben eltér az irodalmi forrástól, ahol egy kórházban derül fény az igazságra. Az ígéret megszállottjában a film körkörös szerkezete bezárul. A rendező nem rágja szájba a történet végét, azonban kulcsot ad a megoldáshoz, intellektuális képességünkre bízza a történet megfejtését. Itt derül ki, hogy a főhős a társadalmi hierarchiában ugyan visszaesett, és a szerelemben is kudarcot vallott, de erkölcsileg, emberileg még nagyobbat lépett előre. A végén az autóbaleset egyetemes jelentést kap, ugyanis az emberiséget megtisztító tűz allegóriája jelenik meg egy asszociációs montázs formájában, ami a remény jelképeként is értelmezhető.

Fehér György az egész végig fennálló feszültséget, szintén egy fának ütközött totálkárosra tört gépkocsi képében simítja el továbbá a keretes szerkezet is párhuzamba vonható a tengerentúli változattal, mert a magyar stáb ugyanazzal a sötét képpel fejezi be a történetet, amivel elkezdte. Ezzel egy ördögi kört ábrázol, amiből nincs kiút. Nincs igazi fegyvere a társadalomnak az erőszaktevőkkel szemben 


[1] https://port.hu/adatlap/film/tv/szurkulet-szurkulet/movie-2392

[2] https://port.hu/adatlap/film/tv/az-igeret-megszallottja-the-pledge/movie-44650

Kovács Márton
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el