Rák Jóska, magyar paraszt
Rák Jóska, magyar paraszt (színmű kritika)
Kritika Háy János: Rák Jóska dán királyfi című a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban bemutatott 2017 01.29-i előadásáról
"Színház az egész világ és színész benne minden férfi és nő." - tartja a klasszikus shakespeare-i mondás, amelyet Háy János Rák Jóska, dán királyfi című darabja kapcsán úgy lehetne átfogalmazni, hogy "színház az egész világ és előadóművész benne minden férfi és nő". Ki jobb, ki rosszabb, de tény hogy a zászló azoknak áll, akik el tudnak hitetni magukról bármit, meg annak az ellenkezőjét is, és meggyőződésüket kaméleonként, érdekeik kívánalmai szerint képesek megváltoztatni. A mű egyrészt a falusi parasztok egyszerűségét figurázza ki, másrészt igencsak keserédes eszközökkel a fentebb említett személyiség valódi arcát kívánja felfedni, átemelve egyes elemeket, az apja igazságáért küzdő, dán királyfi történetéből
A cselekmény a rendszerváltás idején játszódik és központjában egy Hamlet előadás áll, amelyet egy olyan falu hétköznapi lakói kívánnak színpadra állítani, akik számára a világ közepét a kocsma jelenti. Ebből következően a díszlet igen puritán, néhány szalmabála egy traktor, illetve egy kerítés jelképezi a falut, ahol a későbbiekben egy Lenin-szobor is elmaradhatatlan jelentéshordozóvá válik. A korábban említettek miatt a karakterek többségének gondolkodásmódja is meglehetősen egyszerű. Ennek okán, néhány jól szerkesztett félmondat segítségével könnyedén be lehet mutatni a szereplőket. Ezenkívül a helybeliek és az angol reneszánsz drámaíró közötti kulturális különbség is humoros jelenetek tömkelegét kínálja fel, tehát az alapszituáció önmagában is ígéretes.
Igazán érdekessé azonban az teszi a művet, hogy a Hamletben felépített hierarchia és jellemrajzok visszaköszönnek a közösség életében is. A társadalomkritika megfogalmazása elsődlegesen ezen a színtéren történik. A nyers kijelentések nem az átiratban, hanem a valóságban hangzanak el, csakúgy, mint a kiváltó incidens, vagyis Rák Jóska apjának börtönbüntetése, amely cselekvésre sarkallta a fiút. Ezek a megállapítások nem ritkán mellbevágók is, hiszen a kommunizmus mellett a kapitalizmus, és a demokrácia egyaránt kapja a pofonokat Így mindenképpen ésszerűnek mondhatók a komikus párbeszédek, amik a történet előre haladásán túl az emésztést segítik. Továbbá a vicces és komoly dialógusok megfelelő arányú használata, a feszültségkeltés egyik kiváló eszköze. A jelentés tudatosításában, azonban a két remekül hangszerelt, egymással szembenálló főhősnek Rák Jóskának és Büki Dezsőnek óriási a felelőssége. Minden olyan fontos tulajdonság amivel a helyi paraszt rendelkezik, az nincs meg a Claudius királyt eljátszó volt termelő szövetkezeti elnökben, és fordítva. Ráadásul mindketten hajthatatlanok. Ezek a feltételek kiváló táptalajt biztosítanak az első felvonásban megalapozott viszály elmélyítésére.
A fentebb említtetettekkel ellentétben azonban Shakespeare tragédiája sem csak ürügyként szolgál. Egyrészt jóval finomabban, mint a próbán kívül megfogalmazott problémák esetén, de utalás történik, a rendszer egy korábban még nem érintett ellentmondására, amely a darab végén válik világossá. Tehát az úgynevezett sejtető konfliktust, alig érezhetően, nem is biztos, hogy tudatosan, de remek ütemben alkalmazza a rendező. Másrészt a párhuzam segítségével érzékletessé válnak a jellemhibák.
A Rák Jóska, dán királyfi című előadás azon ritka alkalmak egyike, amikor az ember kínjában nevetve gondolkozhat el a múltján, a jelenben betöltött szerepén, és a ráváró jövőn egy mesterien felépített színmű megtekintése közben és után.
Szereposztás és ajánló: https://www.jegy.hu/program/rak-joska-dan-kiralyfi-75241#panel2